A magyar labdarúgás - rövid - története

  • A magyar labdarúgás első irodalmi emlékeit 1879-től őrizzük. 1882-ben a pesti református főgimnáziumban már szabadtéri játszó társaság alakult, mely iránt néhány esztendő múlva több nagyvárosunk is élénk érdeklődést mutatott.
    A BBTE-ben 1893-tól rendszeresen hódoltak az új játéknak, két esztendő múltán már több híradás jelent meg a futballjátékról. 1897. május 9-én, nyilvánosan is bemutatkozott a BTC két csapata, egy év múlva megmérkőztek a Műegyetem együttesével is.
  • 1899. május 3-án, megalakult a Ferencvárosi Torna Club. A századfordulóig 56 nemzetközi-, 63 fővárosi- és 20 vidéki mérkőzést rendeztek együtteseink. És utána...
  • 1901. január 19-én, megalakult a Magyar Labdarúgók Szövetsége. Február 17-én, a BTC és a BSC csapatai játszották az első, első osztályú bajnoki mérkőzést.
  • 1902. október 12-én, Bécsben rendezték Ausztria-Magyarország - mindkét ország - első hivatalos válogatott mérkőzését. Két év után,
  • 1907-ben, a FIFA elismerte a szövetség önállóságát és felvette Magyarországot tagjai sorába.
  • 1909-ben Budapesten rendezték a FIFA kongresszusát. A Margitszigeti Ezüstlabda, ötszöri elnyerése után végleg a Ferencváros birtokába került.
  • Az 1909-10-ben először kiírt Magyar Kupát az MTK nyerte.
  • 1911-ben avatták fel az FTC 26 ezer férőhelyes új stadionját, egy év múlva a 20 ezres MTK létesítményt nyitották meg.
  • 1912-ben, Stockholmban, először szerepeltek játékosaink a nyári Olimpiai Játékokon. A magyar csapat a díszes vigaszdíjat nyerte el. Ez évben a fővárosi együttesek száma 71, a vidékieké 109 volt.
  • 1917-ben megalakult a Magyar Futballbírák Testülete.
  • 1919-ben véget ért a hadibajnokság, majd lassan rendeződtek a nemzetközi kapcsolatok is. A Magyar Tréner Kollégiumot
  • 1925-ben kezdték szervezni. A labdarúgás legerősebb nemzeti sportunkká fejlődött.
  • 1926-ban megalakult a PLASZ, a profi labdarúgás irányító szerve.
  • 1927-ben, a magyar Fischer Mór lett a FIFA alelnöke.
  • 1929-ben a Ferencváros 3:2-re, otthonában győzte le a kétszeres olimpiai bajnok Uruguay válogatottját.
  • 1930-ban Budapest adott otthont a FIFA kongresszusának.
  • 1935-ben az MLSZ megszüntette a profi- és létrehozta a Nemzeti Bajnokságot. Első helyen végzett labdarúgó csapatunk a Főiskolai Világbajnokságon.
  • 1937-ben és 1939-ben a Közép-európai Kupában is sikerült győznünk.
  • Az 1938-as franciaországi labdarúgó világbajnokság döntőjében válogatottunk ezüstérmes lett, Olaszország-Magyarország 4:2.
  • 1944 háborús légkörében a sport minden nemzetközi kapcsolata megszűnt.
  • Az 1946-47-es évben az MLSZ felújította a Nemzeti Bajnokságot.
  • Az 1952-es helsinki olimpián a magyar válogatott aranyérmes lett. Legjobbjaink megnyerték az 1948
  • és 1953 között lebonyolított Európa Kupát.
  • 1953-ban, Belgiumban első helyen végzett ifjúsági csapatunk az UEFA-tornán. Augusztus 20-án, százezer néző jelenlétében adták át a Népstadiont.
  • 1953. november 25-én, Londonban, a magyar válogatott 6:3 arányban legyőzte tanítómesterét, a kontinentális csapattól 90 éve otthon veretlen Angliát. A világ legjobb csapata, a magyar labdarúgó-válogatott, az 1954-es svájci világbajnokságon ismét "csak" ezüstérmes lett. Németország-Magyarország 3:2. Az UEFA Sebes Gusztávot alelnökévé választotta.
  • 1955-ben és 1956-ban Magyarország csoportgyőztes lett (döntőt nem rendeztek) az UEFA nemzetközi ifjúsági tornáján.
  • 1955-ben, a Népstadionban játszották a 100. magyar-osztrák mérkőzést. Válogatottunk a világranglistán 91%-kal ismét az első helyet foglalta el.
  • Az 1958-as svédországi világbajnokságon labdarúgó-válogatottunk a negyeddöntőig jutott.
  • 1960-ban, Ausztriában ifjúsági válogatottunk nyerte az UEFA-tornát. A római olimpián felnőtt együttesünk a harmadik helyen végzett. A France Football Aranylabda szavazásán Puskás Ferenc második lett.
  • 1962-ben, Uruguay ellen, Bozsik József 100. válogatottságát ünnepelte. A chilei labdarúgó-világbajnokságon a magyar csapat az 5. helyen végzett.
  • 1964-ben a Kupagyőztesek Európa-Kupájában a döntőben maradt alul az MTK a Sporting ellen (3.3 és 0:1 arányban).
  • 1964-ben, Tokióban aranyérmet nyert a magyar olimpiai válogatott. A spanyolországi Európa-bajnokságon a magyar válogatott bronzérmes lett. Az európai ranglistán is a harmadik helyen végzett a magyar csapat. Az UEFA-Kupa elődjét, a Vásárvárosok Kupáját 1965-ben 1:0-ás győzelemmel a Ferencváros nyerte a Juventus előtt.
  • 1965-ben az európai nemzetek rangsorában Magyarország a második lett.
  • Az 1966-os angliai világbajnokságon a magyar válogatott a negyeddöntőben búcsúzott a legjobbaktól.
  • 1967-ben Albert Flóriáné lett az európai Aranylabda, Bobby Charlton és James Johnstone előtt.
  • 1968-ban a Ferencváros ismét döntőt játszott a Vásárvárosok Kupájáért, de a trófeát 1:0 arányban a Leeds United nyerte el. A magyar olimpiai válogatott Mexikóvárosban megvédte ötkarikás elsőségét. A FIFA világválogatott keretébe négy magyar játékost hívtak meg. Az európai labdarúgó bajnokságok legjobb góllövői részére kiírt Ezüstcipő Dunai II Antal vitrinjébe került, 36 góljáért.
  • 1969-ben a Vásárvárosok Kupája döntőjében az Újpesti Dózsa kettős vereséget szenvedett (0:3 és 2:3) a Newcastle United csapatától. Dunai Antal 31 góljával az európai Bronzcipőt nyerte el.
  • 1972-ben a müncheni olimpián a magyar válogatott ezüstérmet nyert.
  • 1974-ben aranyérmes lett csapatunk az Utánpótlás Európa-bajnokságon.
  • 1975-ben, a Kupagyőztesek Európa-Kupájában a Ferencváros 3-0-ás vereséget szenvedett a Dinamo Kijev csapatától.
  • 1976-ban ifjusági válogatottunk az UEFA torna, junior válogatottunk az utánpótlás Eb döntőjében ezüstérmes lett.
  • 1978-ban Várady Béla vehette át az európai góllövők Ezüstcipőjét. Válogatottunk az argentínai labdarúgó-világbajnokság csoportküzdelmei után pont nélkül maradt és kiesett.
  • 1979-ben, az európai góllövők díjkiosztó ünnepségén Fekete László vehette át az Ezüstcipőt, majd 1980-ban Fazekas László, illetve 1981-ben Nyilasi Tibor. Palotai Károly kiválóan vezette a Real Madrid-Liverpool BEK-döntőt.
  • 1982-ben, a spanyolországi világbajnokság csoportküzdelmeiben nyújtott egy győzelem és egy döntetlen a továbbjutáshoz kevésnek bizonyult.
  • 1984-ben, Moszkvában a magyar válogatott tizenegyesekkel nyerte az Ifjúsági Európa-bajnokságot a Szovjetunió előtt.
  • 1985-ben az UEFA-Kupa döntőjében a Videoton a hazai 3-0-ás veresége után a Real Madrid otthonában 1-0-ra nyert és ezüstérmes lett. Első hivatalos válogatott mérkőzésén 1-0-ra nyert a magyar női labdarúgó-válogatott az NSZK legjobbjai ellen. Ez évben a magyar válogatott a második lett az európai ranglistán és Mezey Györgyöt Európa legjobb edzője lett.
  • 1986-ban, a mexikói világbajnokságra kijutott válogatottunk.
  • a csoportmérkőzések után. Első hivatalos mérkőzésén 8-3-ra nyer a magyar teremlabdarúgó-válogatott.
  • Az 1987-88-as idényben Détári Lajos volt a legjobb külföldön szereplő játékos, aki az Európa válogatottban is helyet kapott.
  • Az IFFHS nemzetközi szervezet az 1994-es vb-döntő bíráját, a magyar Puhl Sándort választotta a világ legjobb játékvezetőjének. Minden idők legjobb góllövője a 85-szörös válogatott Puskás Ferenc lett, aki 1943 és 1966 között a magyar és a spanyol bajnokságban 529-szer volt eredményes.
  • 1995-96-ban a Ferencváros részt vett a Bajnokok Ligája csoport-mérkőzésein. Magyarország olimpiai válogatottja szerepelt az 1996-os atlantai játékok tizenhatos döntőjében.

    Puhl Sándor 1995-ben, 1996-ban és 1997-ben is megőrizte vezető helyét       a játékvezetők rangsorában.


  • 1997-ben – Dr. Mezey György vezetésével - megalakul az MLSZ Edzőképző központja
  • 2001. január 19-én, megalakulásának 100. évfordulóját ünnepelte a Magyar Labdarúgó Szövetség. Az első évszázad 747 válogatott mérkőzésén 368 győzelem, 166 döntetlen és 213 vereség született (72 ország együttese ellen), melyen 838 játékos lépett pályára.
  • Huszonhetedik bajnokságát nyerte a Ferencváros, huszonegy alkalommal volt bajnok az MTK, húszszor az Újpest.

    2002. Koppenhága:  az MLSZ (Bozóky Imre, Berzi Sándor)  és az UEFA     (Lenart Johanson) aláírja az    Európai Edzőképzési Konvenciót.








  • 2005-ben az MLSZ Elnöksége létrehozza a Szakmai és Felnőttképzési Intézetét, melynek vezetésével, valamint az intézet és a program akkreditálásával Baranya Istvánt bízzák meg.
                                                 
                                                 
  • Magyarország és Horvátország közös EB pályázatot nyújt be a 2012-es EB rendezésére

(BI.)
Forrás: Thaly Zoltán