Merre tart a világ labdarúgása az U/19 EB tükrében?


Ferenczi Attila: már Kalocsay Géza is megmondta…

Ahhoz, hogy a kiinduló kérdésre érdemben választ tudjunk adni, vissza kell nyúlni gyökereinkhez.

Történelmi előzmények

Amikor a magyar labdarúgás válságba került az 1930-as években, az akkori szakemberek egyértelmű és világos választ adtak a válság megoldására (Holits Ödön 1936):

- A hagyományainkat tükröző "dunamenti iskolát", "közép-európai stílust" kell modernizálni.

Hogyan?

1. Figyelembe kell venni a nemzetközi trendeket, és
2. szakmai újításokat kell bevezetni.

Ez sikeresen megtörtént. Elődeink 1936 után a magyar hagyományokhoz, tradícióhoz illesztették a nemzetközi trendeket. Ennek meg is lett az eredménye, hiszen az 1938-as VB-n Magyarország a 2. helyen végzett. De ami a lényeg, a nemzetközi trendekhez, szükséges feltételként kell egy, saját identitásunkból fakadó tradíció, egy saját kultúra.

Későbbiekben a II. világháború után világszabadalom lett a "visszavont centerjáték", a "visszavont fedezetjáték", és a "gyors, változatos, sokmozgásos, helycserés, támadójáték". Az együttes újítások az "Aranycsapat" játékában öltöttek testet. És mi magyarok, átadtuk a múltnak a leghosszabb ideig használatos játékrendszert, a WM formációt, a 4-2-4 bevezetésével.

A "stílus kiinduló pontú" labdarúgást valló nemzetek a 60-as évek végén újra válságba kerültek. 1966-ban Brazília (VB Anglia), 1969-ben Magyarország (Marseille). A bukás után Brazília modernizálta stílusát, 1970-ben már VB-t nyert, míg mi magyarok új útra léptünk. Átvettük a más nemzetek játékfelfogását tükröző edzésrendszereket. Átvettük az angolt, majd átvettük a németet, később átvettük a hollandot. Mindig az éppen aktuális trendet akartuk másolni. Hiszen mindig arra a kérdésre kerestük a választ:
"Merre tart a világ labdarúgása?"
Mert ha tudjuk az irányt, akkor arra megyünk mi is!!

Így is tettünk. Arra mentünk, amerre a nemzetközi trendek. Ennek következtében 1970-től elveszítettük gyökereinket, kihalt a "dunamenti iskola", meghalt a magyar tradíció.

Nézzük, mit mond Kovács Ferenc mesteredző erről a korról:

  • "Átvettük más országok stílusát. Mindent kondicionáltunk. Mi itt követtük el a hibát, hogy olyan stílust erőltettünk magunkra, ami idegen tőlünk. Olyat akartunk alkalmazni, ami soha nem volt a stílusunk. Különböző időszakokban akartuk a hollandot, akartuk a németet, akartuk az angol stílust. Csak azt nem, amit mi évtizedeken keresztül tudtunk és genetikailag bennünk volt és van. Ez egy végzetes hiba volt!!!"
  • "Mindent átvettünk, ami nem illett ránk, ugyanakkor magas szinten játszotta az ellenfél."

Következtetések, megállapítások:

A történelmi előzményekből látható, hogy a kulcsszavak:

  • Tradíció vi. szokások, hagyományok
  • Nemzetközi trend vi. külső körülmények
  • Újítások vi. lehetőségek

A fenti okfejtésből következően, - miszerint kihalt a kultúra -, ma két út áll a tradícióját vesztett Magyarország előtt:
1) Úgy teremt labdarúgó kultúrát, hogy feléleszti saját gyökereit
2) Úgy teremt labdarúgó kultúrát, hogy lemásolja egy más ország élő kultúráját

A második verzióval próbálkozunk 1970 óta. Az eredmény lehangoló, mert 70. helyen vagyunk a világranglistán. Így marad az első út. Fel kell támasztani, modernizálni és versenyképessé kell tenni gyökereinket.

Ha folytatjuk az előző gondolatmenetünket, ezen cikkünk kiinduló kérdése, miszerint "Merre tart a világ labdarúgása?", ma Magyarországon fel sem tehető.
Miért?

  • Azért nem tehető fel a kérdés, mert - amint már láttuk -, amikor erre a kérdésre kerestük a választ a 70-es években, akkor kihalt a magyar tradíció. Vi. a rossz kérdésfeltevés végeredménye lett a tradíció halála, hiszen a kérdést elvonatkoztattuk attól a kultúrától, amiben benne éltünk.
  • Azért nem tehető fel a kérdés, mert ma nincs meg az a tradíció, amihez illeszteni tudnánk a felfedett nemzetközi trendeket.

De nem csak ezért nem tehető fel ez a kérdés.

Azért sem tehető fel, mert a kérdésre adott minden egyes szakmai megállapítás, a véleményt formáló  gondolkodásmódját tükrözi. Ez a gondolkodásmód egy szűrőt épít be az agyba. Így minden mai következtetés a valóság egy megszűrt képét mutatja számunkra. Vagyis, ahány szakvélemény, annyi típusú célirányosan megszűrt információ. Ezért van az, hogy a nemzetközi tornákon mást tapasztal a brazil edző, mást tapasztal a holland edző, mást tapasztal az angol edző, és mást tapasztal a német, vagy az olasz edző. 

Ha viszont létezne a magyar tradíció, akkor egységes lenne a szakemberek körében a játékfelfogás. Ha egységes lenne a játékfelfogás, akkor nagyjából azonos lenne a szűrő. Ha azonos lenne a szűrő, akkor nagyjából azonos következtetésre jutnának a magyar szakemberek.

Ami a lényeg:

Kultúra kell, tradíció kell!!!!!!!!!!


Mert ha ez megvan, akkor tradíció specifikusak lesznek azok a tapasztalatok, következtetések, megállapítások, melyek a nemzetközi trendeket állapítják meg. Hiszen nekünk csak azokat a trendeket kell átvennünk, amelyek illeszthetők a mi rendszerünkhöz. A többi tapasztalat számunkra indifferens.

Mondok egy példát.

Milyen komikus lenne, ha Brazília, aki a kreatív támadójátékot favorizálja 100 éve, átvenné az olaszok betonvédekezését, csak azért, mert éppen ők nyerték a legutóbbi VB-t, hivatkozva a nemzetközi trendekre. De ez igaz lenne fordítva is. Milyen komikus lenne az angol foci, ha egy pepecselő, labdatologató, művészkedő, sok kockázatot felvállaló brazil stílust venne át akkor, amikor éppen a brazilok nyernék a VB-t. Az az angol közönség, amely a harchoz, az ütközéshez, az iramhoz, az egyszerűséghez, a célirányossághoz szokott, biztos nem fogadná be az új szellemiséget.

Visszatérve az eredeti gondolatmenethez. Nyilvánvaló, hogy az elsődleges cél az lenne, hogy a magyar tradíciót fel kell támasztani. Ez maga után vonja a szakemberek gondolkodásmódjának a változását, ami egy másik szűrőt épít be az agyba. Ha mi magyar szakemberek megismerjük gyökereinket, ha átvesszük a tradíció kultúrájának gondolkodásmódját, ha már kultúrát teremtettünk, akkor már feltehető úgy a kérdés:

"Merre tart a világ labdarúgása, hagyományaink tükrében?"

  • Hiszen élni fog a kultúra, amihez illeszteni kellene a nemzetközi trendeket
  • Tradíciót tükröző lesz a szakemberek játékfelfogása, ebből következően tradíció specifikus lesz a nemzetközi trendek meghatározása

A kulcsszavak szellemében végrehajtandó feladatok röviden:

  • Tradíció teremtése, vi, a modernizált, versenyképes magyar stílus feltámasztása. Ennek következtében tradíciót tükröző szűrő épül be a szakemberek agyába.
  • Nemzetközi trend felfedése, a tradíció tükrében vi. a nemzetközi trendek tapasztalatok illesztése a magyar játékfelfogáshoz
  • Újítás vi. a magyar stílus új pályára állítása, a magyar stílus tökéletesítése

Összegezve:
Akkor van értelme kutatni a nemzetközi fejlődési irányokat, ha tudjuk valamilyen kultúrához  illeszteni, illetve akkor, ha a kultúra játékfelfogásán keresztül értékeljük a nemzetközi trendeket.

Így az eredetileg feltett kiinduló kérdés az alábbiak szerint módosul, és erre a kérdésre a következő válaszok adhatók.

Merre tart a világ labdarúgása az U 19 EB tükrében, a tradíció szemszögéből? Vi.
Fejlődési tendenciák a tradíció nézőpontjából:

Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, megint idézzük Kovács Ferenc mesteredzőt:

"Lehet, hogy a világ változott, de a kiinduló gondolkodásmód nem. A világ labdarúgása fejlődött, de tradícióit megőrizve fejlődött. Hiszen a saját filozófiát valló országok stílusukat ma is magukban hordozzák, továbbvitték még a fejlődés ellenére is."

"A magyar tradíciónak olyan hagyománya volt és van, amit a világon mi játszottunk elsőnek és legeredményesebben. Jelen pillanatban azt a futballt játsszák, amit mi játszottunk annak idején, természetesen korszerűsítve."

- "Ma azt látom vissza, amit mi csináltunk annak idején."

Összegezve:
Ma világ labdarúgása globalizálódik. A tradicionális "MTK iskola" útját követik, vi. egy labdatartásra épülő támadó koncepciót: játék egyből, földön tartott labdákkal. Ugyanakkor minden karakteres kultúrát valló ország beleviszi stílusába saját hagyományait, mert a labda tartása közben minden kultúra egy lehetőségre vár:

    • Hollandok: mélységi átadásra
    •  Angolok: cél a centrum (magas labdára)
    •  Olaszok: kontratámadásra
    •  Németek: "játékmester" játékba hozatalára
    •  Brazilok: alakzat lebontása-építésére, ritmusváltásra, támadás megindítására

További jellemzői a mai focinak.

  • Labda megtartása
  • Célfoci
  •  Első az eredmény
  • Játékszervezés:
    •  Európa: alakzattartással
    •  Dél-Amerika: "alakzatépítés-bontással"

Ami a lényeg. Egyik kultúra sem tud kilépni saját hagyományaiból. Sokszor ez a gátja fejlődésüknek. Ugyanakkor viszont, miután a labdarúgást a technikán keresztül oktatják, így a kultúrák a saját stílusuk bemutatásához szükséges technikát tanítják, - ha nem is tudatosan -, frekventáltabban. Hiszen az egyes kultúráknak a saját stílust kell bemutatniuk leszűkített térben és időben, nagy nyomás alatt. Tehát azok az általános konklúziók, amit levontak szövetségi edzőink (Róth, Sisa, Zsivótzky, Gabala), hogy a technikát kell oktatni fokozottabb mértékben, azok csak féligazságok.

  • Melyik technikát? A technikai elemet, vagy annak alkalmazását?
  • A stílustechnikát, vagy a funkcionális technikát, vagy csak általában a technikát?
  • Az egyéni, vagy a kollektív technikát?
  • A labdás, vagy a labdanélküli technikát?
  • A szituációs technikát, vagy a mérkőzésszituációs technikát?

Gondolom az olvasónak is váratlanok a feltett kérdések. Ezért Magyarországon a legfontosabb az lenne, hogy tisztába tenné a szakma a labdarúgó technikához kapcsolódó fogalmak értelmezést.
Hogy miért fontos ez a kérdéskör., arra álljon itt két zseniális szakember gondolata:

Páder 1981:

  • "A technika helyes értelmezését lényeges szemléleti kérdésnek tekintjük, mert a sportág oktatását csak így tudjuk megvalósítani."

Szabó 1961:

  • "A technika oktatása nem lehet öncélú, mert egy játékgondolkodás megvalósításának vezérfonalát szolgálja:
  • megalapozza, előkészíti a csapat által játszandó játékfelfogást, stílust, ill.
  • a helyesen irányított technikai képzés egy játékelképzelést tükröz, és így lerakja a taktika, a játékelgondolás alapjait is."

Vagyis a lényeg.:
Magyar stílust, csak magyar STÍLUSTECHNIKÁVAL lehet oktatni. De ezzel semmi újdonságot nem mondunk, mert ezt már dr. Kalocsay Géza mesteredző is megmondta:

  • "A technika és a taktika is a stílust szolgálja."
  • "A stílusból jövő technikát kell adaptálni és tanítani."
De mindezekhez, kellene egy modernizált magyar stílus, mint kiinduló pont!