2008. 04. 06. - A Francia Válogatottal Emil Jaque VB-t nyert 1988-ban, Roger Lemerre EB-t 2000-ben. A rákövetkező FIFA, ill. UEFA szimpóziumon egyet mondtak: "Azért nyertünk, mert nekünk van a legrégebben elindított és a legjobban működő utánpótlás képzési rendszerünk, ami évről-évre ontja a tehetségeket." Olyan labdarúgókat, akik azt a labdarúgást képviselik, mely illik a francia nép lelkivilágához. Technikás, ötletes foci, hasonló karakterisztikus jegyekkel, mint a spanyolok, portugálok. A latin országok. És amivel mi, magyarok rendelkeztünk labdarúgásunk aranykorában.

A Francia válogatott, a latin futball egyik képviselője

Sok ország labdarúgásáról elmondható dicséret. Saját hagyományaikat megtartva versenyeznek a labdarúgás állandóan fejlődő világában.

Mi magyarok még szomorkodunk. Ferenczi Attila, a labdarúgó stílusok, hagyományok kutatója így ír: 
"Mi szurkolók csak a mutatott játékkal szembesülünk. De vajon elgondolkoztunk-e már azon, hogy milyen lehet az a nemzeti sajátossággal átfűszerezett gondolkodásmód, amely létrehozta ezeket a karakteres labdarúgó kultúrákat?

Ezek a gondolkodásmódok, ezek a hitvallások mélyen gyökereznek az adott ország edzőinek agyában, mert noha a játék korszerűbb lett, de mindegyik ország, a labdarúgás kitalálása óta, több, mint 100 éve megőrizte hagyományait, gyökereit. Ettől a tradíciótól egyik sem tért el a mai napig.

És hol vagyunk mi, magyarok? Mi megöltük saját tradíciónkat és a hagyományainktól elszakadva, "korszerűnek mondott" szakanyagainkkal próbálunk hatni a felnövekvő új edzőgeneráció gondolkodásmódjára."

Ez a "hagyománytalanság" megmutatkozott utánpótlás nevelésünk elmúlt évtizedein. Nem tanítottuk meg fiataljainkat arra a labdarúgásra, mellyel elődeink a világ legjobbjai közé emelkedtek.

Egy évtizede, az UEFA rendszerű edzőképzés bevezetése hozott lendületet nálunk is. Újszerű labdarúgó edzőképzés, újszerű gondolkodásmód. Az UEFA azonban azt mondta: az edzőképzés, az utánpótlás képzés minden országban a saját labdarúgó hagyományaik alapjaira épüljön. A mi új, UEFA rendszerű edzőképzésünk ezt a javaslatot figyelmen kívül hagyta. Holland szakanyagokat vettünk át, dolgoztunk fel. Ez nagy lépés volt az előzőekhez képest, de nem a magyar hagyományokra épült.

Vannak tehetségeink nekünk is!

Filkor Attila

Vass Ádám

Koman Vladimir

Németh Krisztián

Érdemes Ferenczi Attila ide vágó kérdéseit megismételni:
"-Vajon jók-e azok a gondolkodásmódok, amelyek létrehozták a magyar szakanyagokat?
-Vajon szükség van-e egyáltalán más futball-filozófia átvételére akkor, ha van? volt sajátunk?
-Vajon át kell-e venni egy olyan, tőlünk idegen labdarúgó-kultúrát, amelynek nem is értjük gondolkodásmódját…?"

Megbántódás helyett érdemes elgondolkodni ezeken a szavakon. Mert ha már másolunk, azt a labdarúgást másoljuk, ami közelebb áll hozzánk. A spanyol, portugál, francia, olasz futballt. Régen ők tanultak tőlünk, most tanuljunk mi a latin futball képviselőitől és az ott látottakat használjuk fel utánpótlás képzésünkben.


Hagyományaink és az utánpótlás képzés

A korosztályos képzés a 6/7 és a 19/21 év közötti fejlődésben levő fiatal labdarúgók nevelését és képzését jelenti. Ez a 13-15 éves időszak egy folyamat, amely az életkori szakaszok speciális fejlődési tendenciái miatt egymástól finoman elhatárolható részekre oszlik. Ezekben a különböző életkori szakaszokban más fajta nevelői és képzési ráhatásokra van szüksége a fiatal labdarúgóknak. Nem lehet egyforma foglalkozásokat tartani a 6/7 és a 12/13 éveseknek és főleg nem szabad az utánpótláskorú labdarúgókat úgy edzeni, mint a felnőtteket. Régi mondás, de igaz: "a fiatalok nem kicsinyített felnőttek!"

A magyar labdarúgás hőskorában, a grundokon ez az alapelv ösztönösen működött.

De nekünk nem a grundokat kell visszasírni. Ma már lehetetlen, hogy a gyerekek napi 6-8 órákat focizzanak. Adva van a feladat: hogyan lehet a napi 6-8 órai focizást és a vele járó labda érintési számot helyettesíteni? (Alap tétel: a labda érintések számával egyenes arányban áll a játékos fejlődése).

Erre ad jó választ az UEFA által kidolgozott edző és utánpótlás képzési rendszer. A labda nélküli, majd a labdás koordinációs gyakorlatokat és az ezekre épülő kis játékokat úgy lehet megtervezni, hogy kevesebb idő alatt produkálják a fiatalok fejlődéséhez szükséges labdaérintési számot. A grundok ösztönös fejlődési és kiválasztási rendje új, magasabb minőségben jelentkezik. A koordinációs gyakorlatokban és kis játékokban a korosztály számára fontos megtanulandó elemeket (a mérkőzéseken felhasználásra kerülő technikai elemeket, stílus technikát) lehet gyakorolni.

Hogy kezdjük a magyaros stílus meghatározását? (lásd: Régi-új utak…) "A magas szintű technika felhasználásán alapuló…" labdarúgásról beszélünk. Mert a régi magyar foci alapja a labdarúgók magas fokú technikája és annak a mérkőzéseken való felhasználása volt.

És hogyan folytattuk? "sokmozgásos, olykor helycserés, váratlan megoldásokat tartalmazó támadó játék". Ez magában foglalja, hogy nemcsak a labdás (stílus)technikát, de a labda nélküli (stílus)technikát is tanulni, oktatni kell, azaz a labda nélkül mozgó, a labdát kapni akaró játékos(ok) is kulcsfigurái a technika felhasználásának. Ők teszik lehetővé, hogy a labdát birtokló játékos  választhasson a labda tovább játszásának lehetőségei közül.

És az a foci, amit mi magyarok játszottunk, jóval több választási lehetőséget kínált, mint a kor más labdarúgó stílusai.

A latin labdarúgás és az utánpótlás képzés

A fenti megállapítások a játék felgyorsulása miatt fokozottan érvényesek a régi magyar hagyományok követőire, a latin labdarúgás képviselőire. (lásd: Új-régi utak…)

"A magas szintű technikai tudás  kisebb területen, az ellenfél agresszívabb zavarása és a kisebb területen, lerövidült időben való felhasználásán alapuló, a pozíciós és az elmozgó rendszerű támadójáték elemeit egyaránt magában foglaló kreatív támadójáték, kiegészítve a szervezett védekezéssel".

A "latin" futball szemre könnyed, ugyanakkor nagyobb teljesítményt követel a mérkőzés teljesítmény összetevői részéről. (A mérkőzés teljesítmény összetevői: lelki tulajdonságok, fizikai képességek, tanulási képesség, együttműködési képesség és mindezek megjelenítője a technikai-taktikai cselekvő képesség)

Az utánpótlás képzésben kell kialakítani: -az erősebb lelki tulajdonságokat, -a magasabb fizikai teljesítőképességet, -a magas fokú tanulási és együttműködési képességet, -az adott labdarúgó stílus által meghatározott technikai-taktikai cselekvő képességet.

Az elmozgó rendszerű támadó játék tanulása közben már az alkalmazott labdás koordinációs gyakorlatok is másfajta alkalmazkodást kívánnak a labdarúgóktól és ez a különbség fokozódik a kis és nagyobb létszámú játékokban. Nehezebb megtanulni és kivitelezni, mert az elmozgások, olykor helycserék miatt gyorsan változó helyzeteket kell felismerni, jól megoldani. A labda nélküli és a labdás technika felhasználását pedig ezekhez a gyorsan változó helyzetekhez igazítani.

Ez fizikailag is magasabb követelményeket támaszt, mert az elmozgó rendszerű támadó játék közben váratlanul, tehát gyorsan kell a mozgásokat végrehajtani. Ez dinamikát, az intenzív labdás és labda nélküli mozgások gyors egymásutánban történő ismétlésének képességét feltételezi.

De ugyanakkor dinamikát kíván a gondolkodásban is. Ilyenkor derül ki, hogy a mérkőzés teljesítmény összetevői, a technika, a fizikum, a lelki alkat és a gondolkodás a stílusban kell, hogy egyesüljön.

A stílust megtanuló labdarúgó pontosan annyit és olyan intenzíven fog mozogni, amennyit a stílushoz alkalmazkodó gondolkodásmódja és a szükséges technika felhasználása tőle megkíván. Illetve, aki nem tudja technikai tudását a stílus kívánalmainak megfelelő intenzitással és hatékonysággal kivitelezni, lemarad.

Ha új utakra akarjuk a magyar labdarúgó utánpótlás képzést terelni, tudni kell, az eddigiekhez képest másfajta alkalmazkodások gyakorlására, az edző részéről türelmesebb, aprólékosabb, mondhatni odaadóbb munkára van szükség.

A utánpótlás képzés - a stílus képzése

Az utánpótlás képzés = korosztályos képzés.

A korosztályos képzés: a fiatal labdarúgókat 6/7 és 19/21 éves koruk között a pillanatnyi testi és lelki fejlődésüknek megfelelő mennyiségi és minőségű nevelési és képzési ráhatásokkal fejlesztjük.

A fejlődés: előremutató folyamat kezdeti és végponttal, melyek között a fejlődési folyamat egymástól finoman elhatárolható szakaszokra oszlik.

Az emberi szervezet, a szervek, szervrendszerek fejlődése: is folyamat, melyet szintén egymástól elhatárolható szakaszokra bonthatunk.

Megállapítás: a különböző fizikai képességek, a technikai-taktikai cselekvőképesség, a különböző lelki tulajdonságok fejlettsége szorosan összefügg egy, vagy több szerv, szervrendszer fejlettségi fokával.

Ezek az alapvető összefüggések:
-Aerob kapacitás -tüdő, szív, vérkeringési rendszer
-Anaerob kapacitás -tüdő, szív, vérkeringési rendszer, csont és izomrendszer
-Erő -csont és izomrendszer, nemi hormonális rendszer
-Játék gyorsaság -idegrendszer, csont és izomrendszer
-Mozgékonyság -csont és izomrendszer
-Technikai-taktikai cselekvő képesség -ideg-izom koordináció
-Lelki tulajdonságok -idegrendszer

A különböző fizikai képességeket, a technikai-taktikai cselekvőképességet, a különböző lelki tulajdonságokat abban a korban kell hangsúlyozottan fejleszteni, amikor a hozzá rendelt szervek, szervrendszerek a nagyfokú mennyiségi változások időszakában vannak.

Filozófiai alaptétel: a mennyiségi változások egy bizonyos pontos minőségi változást eredményeznek. (a tanulás egy bizonyos ponton tudást eredményez)

Futball utánpótlás képzésben és nevelésben: a nevelés és képzés egy bizonyos ponton a célzott területen (a lelki, a fizikai tulajdonságok, a tanulási és az összműködési képesség, ill. a stílus technika felhasználása) tudáshoz vezet. Ez a bizonyos pont azonos nevelési és képzési ráhatások mellett is mindenkinél más-más időben és más-más szintű tudásban jelentkezik.

Melyek a mérkőzés teljesítmény összetevők kiemelt fejlesztésének időpontjai a velük kapcsolatban levő szervek, szervrendszerek nagyfokú mennyiségi változása időpontjainak ismeretében?
-Aerob kapacitás: 10-16 éves kor (legerőteljesebben 14-16 év között)
-Anaerob kapacitás: 14-19 éves kor
-Erő: 14-19 éves kor (kivétel: láberősítés, 12 évtől)
-Játékgyorsaság: összetevői függvényében (pl. erőösszetevője: 12-19 éves kor)
-Mozgékonyság: 6-19 éves kor
-Technikai-taktikai cselekvőképesség: 6-14 éves kor
-Lelki tulajdonságok: 6-19 éves kor


Utánpótlás korosztályok - a stílus gyakorlása, megtanulása, alkalmazása

Az UEFA a korosztályokat az életkori sajátosságok messzemenő figyelembe vételével a labdarúgás gyakorlásának, megtanulásának és felhasználásának érdekében alakította ki. Európában és ma már a többi kontinensen is ilyen, vagy ehhez nagyon hasonló kritériumok alapján játszanak a fiatalok.

Az UEFA korosztályok és a korosztályok mérkőzéseinek kritériumai:

Bicskei Bertalan