HOLLANDIA - FRANCIAORSZÁG

4-1 (1-0)

Hollandia 4-2-3-1

Napi taktika:

• 4-2-3-1-es játékrendszerből kiindulva labdabirtoklással, sok passzal lassítani a játékot, majd ritmusváltással és az egyéni kvalitásokkal eredményt elérni.

Támadás:

• Négy kiváló képességű labdarugó felel a támadások megszervezéséért. Egyéni képességeikből fakadóan erőltetik az 1:1 elleni párharcokat. Támadó szélső középpályások a vonalak mellől indulva befelé mozgással nyitják a területet a mélységből jövő szélső védőknek.

Átmenet védekezésbe:

• Labdavesztés után azonnali visszatámadás, ha nem sikerül labdát szerezni, az egész csapat visszazár a saját térfélre és kivétel nélkül mindenki részt vesz a védekezésben.

Védekezés:

• 4-5-1-es védekezés, tolódás és területszűkítés. A mélységi játékot zárják le a pálya középső területén, oldalvonalak mellé terelik a játékot és ott agresszív labdaszerzésre törekszenek. Okos taktikai szabálytalanságok voltak megfigyelhetők távol a kaputól.

Átmenet támadásba:

• Labdaszerzés után a labdák biztonságos helyre vitele volt a jellemző, majd ebből kombinatív játékkal építették támadásaikat. Idő múlásával és az eredmény alakulásának köszönhetően a kinyílt francia csapatot gyors szélességi játékkal (ívelések) semmisítették meg.

Kiemelkedő teljesítmények:

• Van der Sar, Van Bronckhorst, Sneijder, Robben,

Edző befolyása a mérkőzésre:

• Első félidő 30. percében a francia kapitány által létrehozott szerkezeti változást nem reagálta le.
• Félidőben és a második félidő folyamán érdekes cseréket láthattunk. Ritka, hogy védekező játékos helyére támadó szellemű játékos jön be 1-0-ás vezetésnél. Nem a stabilitás megőrzésére törekedett, hanem az újabb gólszerzésért cserélt (kontrajáték). Robben és van Persie becserélése látványos és eredményes játékot hozott.

Franciaország 4-4-2

Napi taktika:

• 4-4-2-es (4-4-1-1) felállási formában a győzelem szellemében léptek pályára. Türelemjátéknak indult, de a korán bekapott gól mindent megváltoztatott.

Támadás:

• Első 30 perc: csúcsék mögül a pálya középső területéről induló, mélységből az ellenfél védővonalába (résekbe) érkező játékos (Ribéry) megjátszása. Két szélső középpályás közül a jobb oldali (Govou) befelé mozgással nyitotta a területet a mélységből induló szélső hátvédnek. Vonalak melletti párharcok megnyerése után a beadásokra 3-4 játékos érkezése volt jellemző.
• 30-ik perctől: alapfelállási formát váltott a francia kapitány. A 4-1-3-2-es hadrendet választotta, mellyel megosztotta a védők figyelmét, és teljesen beszorították a hollandokat, mert a két védekező középpályásnak majdnem a védelem vonalában kellett védekezni.

Átmenet védekezésbe:

• Labdavesztés után azonnali visszatámadás, ha nem sikerül labdát szerezni az egész csapat visszazár a saját térfélre és egy kivétellel (Henry), mindenki részt vesz a védekezésben.

Védekezés:

• 4-5-1-es védekezés, tolódás és területszűkítés. A mélységi játékot zárják le a pálya középső területén, oldalvonalak mellé terelik a játékot és ott agresszív labdaszerzésre törekedtek. Figyeltek, ismerve a hollandok rugótechnikáját, hogy a szabálytalanságokat távol a kaputól kövessék el.

Átmenet támadásba:

• Labdaszerzés után, minél előbb a két szélen játszó, vagy az ék mögött, üres területekre bemozgó játékosok megjátszása volt a cél. Rövidpasszos játékkal kombináltak, majd ebből az 1:1 elleni játékra (támadó zóna) helyezték a hangsúlyt. Labdaszerzések után a lehetőséghez mérten mindig előrefelé játszottak.

Kiemelkedő teljesítmények:

• Sagnol, Toulalan,

Edző befolyása a mérkőzésre:

• Az alapfelállás változtatása (mérkőzés közben) jó döntésnek bizonyult. Robben cseréjére nem reagált és ez meghatározó volt. Szerencsétlen történések sokkolták őt is, nemcsak a csapatát (egy perc alatt rúgott és kapott gól).

Mérkőzést eldöntő tényezők

• Tudatos és célratörő holland csapatjáték, motiváltabbnak, frissebbnek tűnő holland játékosok
• Célirányos és céltudatos egyéni döntések, megoldások
• Önbizalommal teli játékosok

Mérkőzés statisztika