FRANCIAORSZÁG-OLASZORSZÁG

0-2 (0-1)

Franciaország 4-4-2

Napi taktika:

• nem a játékrendszerben, nem a csapatjáték megszervezésében látták az előző mérkőzések problémáját, ezért ezen a területen mindent hagytak a régiben; a mentalitáson akartak változtatni, erőteljesebben próbáltak játszani
• számításaikat keresztül húzta a korai kiállítás, a két ékes játékból értelemszerűen átálltak védekezésben a 4-4-1-re; támadásban az egy fő hátrányukat a középpályáról feljövő játékosokkal, ill. Henry egyéni megoldásaival próbálták meg ellensúlyozni

Támadás:

• a két ék és a két szélső középpályás elmozgott pozíciójáról
• a két szélső középpályás helyére erőteljesen jött fel a két szélső hátvéd
• a két középső középpályás az eddigi mérkőzésekhez képest igyekezett aktívabban részt venni a támadásokban, feljebb húzódtak

Átmenet védekezésbe:

• a labda elvesztésének területén kezdték a védekezést, de kevés volt az agresszív visszatámadás

Védekezés:

• területet védtek, igyekeztek a labda környékén létszámfölényt kialakítani
• a két középső védő nem segítette egymást, messze helyezkedtek egymástól még olyankor is, amikor nyílvánvaló volt az olaszok szándéka, hogy Luca Tonit játszák meg rendre a két középső védő közé bepasszolt labdával, vagy a fejük felett a 16-on belülre átívelt átadásokkal

Átmenet támadásba:

• a vesztes állás, a győzelmi kényszer egyszerre ösztökélte őket a gyors támadás indításokra, ugyanakkor a létszámhátrány, a pillanatnyi forma ellentmondásba került a taktikai céllal; eredménye: elbizonytalanodás, tétova akció indítások

Kiemelkedő teljesítmények:

• nem volt kiemelkedő teljesítmény a francia csapatban

Edző befolyása a mérkőzésre:

• a francia csapat csalódást keltő játékának okai az előzményekben keresendő
• fáradtan érkeztek? Az EB felkészülés nem sikerült? Kívülállóként nem lehet eldönteni
• itt az EB-n a szövetségi kapitány már csak tehetetlenül nézte csapata színvonal alatti teljesítményét, így ezen a mérkőzésen sem tudott csapatának segítséget adni

Olaszország 4-4-2

Napi taktika:

• nemcsak az összeállítás változott meccsről-meccsre az olaszoknál, de a játékrendszer is
• ezúttal a 4-4-2-t választották
• stílusukkal ellentétben valamivel nyitottabb támadójátékra készültek, amiben nagy segítséget kaptak ellenfelüktől (kiállítás)

Támadás:

• remekül kihasználták Toni adottságait és a franciák két középső védőjének bizonytalankodásait; a teljes csapat ellen is (pl. a 11-es előtt), de később is rendre be tudták játszani a labdát a két középső védő közé-mögé és a robosztus Luca Toni szinte minden egyes alkalommal gólhelyzetbe került (kizárólag rajta múlott, már az első félidőben nem rúgott 1-2 gólt)
• de nemcsak ívelgettek, a talajon is folyamatos játékot produkáltak, veszélyesebbek voltak ellenfelüknél

Átmenet védekezésbe:

• a labda elvesztésének területén azonnal átmentek védekezésbe, több visszatámadással, mint ellenfelük, de az esetek jó részében visszahúzódás a saját térfélre lett a vége

Védekezés:

• jól álltak a lábukon
• Henry próbálkozásait jól semlegesítették

Átmenet támadásba:

• az előző meccsekhez képest kevesebb volt a felívelés – több a játék

Kiemelkedő teljesítmények:

• Buffon, Zambrotta, Pirlo (lecserélése ellenére), Luca Toni

Edző befolyása a mérkőzésre:

• fel tudta tüzelni csapatát
• változtatásai "bejöttek"
• egyértelműen tudott segíteni csapata teljesítményének javulásában

Mérkőzést eldöntő tényezők

• olasz csapat motiváltabb, így koncentráltabb volt, ennek következtében több jó egyéni teljesítményt mutattak
• a kiállítás nagy hátrányt jelentett a franciáknak

Mérkőzés statisztika