Menedzser képzés

A futballvezetői továbbképzés szükségessége

A mai társadalomban a sport környezete gyorsan változik. Változóban vannak a sportszövetségek, vállalatok és klubok vezetőinek hagyományos szerepei is: képeseknek kell lenniük, hogy válaszokat találjanak a kor összetett közgazdasági, társadalmi, és jogi kihívásaira, döntéseket hozni, kockázatot viselni. Ez olyan vállalkozói magatartást kíván, amely képessé teszi a sportmenedzsereket a problémák iránti érzékenységre és megfelelő technikai készséget biztosít a problémák megoldására.

Éppen ezért nem véletlen, hogy az elmúlt néhány évben jelentősen megnőtt a sportvezető képzés fontossága szerte Európában. Az pedig szinte magyarázatra sem szorul, hogy ezen a területen is éppen a futballiparág jár élen az új megoldások keresésében, hiszen nemcsak az egymilliárd dollárt is meghaladó tőzsdei értékű Manchester Unitednek van szüksége jól képzett vállalati szakemberekre, ma már az úgynevezett kisklubok kiadási főösszegei is meghaladják az öt-hatmilliárd forintot.


Néhány nemzetközi példa és magyar előzmények


A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) 1996-ban, Neuchâtel székhellyel alapította meg - a svájci állam, a város és az egyetemmel közösen - a Sport Tanulmányok Nemzetközi Központját (CIES). A Sepp Blatter által "Futball Egyetemnek" nevezett intézmény fő célja, hogy tanfolyamokat szervezzen, szolgáltatásokat nyújtson, projekteket indítson kutatásokat végezzen a sportgazdaságtan, -jog és -szociológia területén. Tevékenységi köre nem korlátozódik a labdarúgásra, számos más sportág is része a munkának.

Bár a CIES a legismertebb - és a FIFA által előnyben részesített - oktató-kutató hely, korántsem az egyetlen. Maga a CIES is három egyetem együttműködése révén folytatja tevékenységét, a Neuchâtel és a Leicester Egyetem mellett a milánói SDA Bocconi Menedzsment Főiskola a közreműködők.

Nagy tekintélyű, kifejezetten a futballra összpontosító tudományos intézmény például a Sir Norman Chester Centre for Football Research a University of Leicester keretein belül. Az intézményt a Futball Trust alapította az egyetem szociológiai tanszékén 1987 áprilisában, de ma már számos más szervezet részére nyújt szolgáltatásokat a sport területén. A Liverpool Egyetem 1994-ben alapította meg saját Football Research Unit. A ma már Football Industry Group néven futó intézmény számos kutatási projekt és konferencia szervezője volt, vezetője, Rogan Taylor pedig nagytekintélyű a FIFA által is sokat foglalkoztatott társadalomtudós.

Németországban a kölni sportfőiskola Institut für Sportökonomie und Sportmanagement és a Bayreuth Egyetem  Institut für Sportwissenschaft  intézményeit érdemes példaszerűen kiemelni.

Franciaországban talán a limoges-i székhelyű Centre de Droit et D'´Économie du Sport intézmény a legelismertebb és a legelismertebb, de számos egyetemen foglalkoznak sportgazdasági és -menedzsment kutatásokkal Grenoble-tól Párizsig.

A sportvezetés, -szervezés kérdéseinek vizsgálata, annak oktatása Magyarországon is régi hagyományokkal rendelkezik.  A SEB Testneveléstudományi Kara (korábban: TF, MTE) több évtizede képez sport középvezetőket, a 90-es évek elején indított sportmenedzsment képzés a kar legnépszerűbb oktatási iránya.

A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemén (BKÁE) 1994-ben alakult meg a Sport Társadalomtudományi Központ, amely alap- illetve alkalmazott kutatásokat végez a sport területén, majd a 90-es évek végéig sportmenedzsment másodszakirány képzést is kínált a közgázdász hallgatóknak.


A magyar futball szellemi hátterének erősítése


Az elmúlt években erőteljes folyamatok indultak el Magyarországon, hogy az úgynevezett üzleti sport jelentette kihívásokra megfelelő válaszokat adjon a magyar sport. A kihívások legélesebben a futball területén jelentkeznek, hiszen az Európában népszerű üzleti látványsportok közül (professzionális futball, golf, rögbi, Forma-1) a labdarúgás az, amelyiknek Magyarországon is nagy hagyományai és a mai napig is jelentős - nagyrészt rejtett - érdeklődő tábora van.

A hivatásos labdarúgás területén komoly, az általános európai tendenciákkal megegyező irányba mutató változások mentek végbe az utóbbi két-három évben. Megszilárdult az intézményrendszer, amelynek szerkezete már nagyrészt összhangban van a hatékony sportpiac kívánalmaival, a szabályozás tartalmában (a maga ügyetlenségeivel együtt) megfelelő jogi környezetet biztosít, az állam fejlesztő politikát folytatott az labdarúgó infrastruktúra területén, az európai labdarúgással összhangban lévő szakmai programok indultak.

A továbblépésnek, az immár a sporteredményekben megmutatkozó sikereknek, úgy tűnik, jelenleg a humán erőforrások szabnak gátat. Az úgynevezett sportszakmai korlátok - a nemzetközi piacon is versenyképes játékosok (munkaerő) - nem tartoznak a jelenleg tárgyalt témakörhöz, sokkal inkább a futballvállalatok vezetésében mutatkozó vezetői képzés, továbbképzés hiányai.

Mint láttuk ez nem sajátosan magyar jelenség, hiszen Európában is nagyjából a 90-es évek közepén érett meg "tömegesen" a gondolat arra, hogy szervezett akadémiai képzéssel segítség a futballvállalkozások vezetőképzését. Ennek előzménye az európai futballüzlet 90-es évek fordulóján bekövetkező robbanásszerű, aztán több mint egy évtizedig tartó dinamikus növekedése. 

A külföldön is számos létező kutatócsoport ellenére, miért alapítanak önálló "futballegyetemeket" a nemzetközi és nemzeti futballszervezetek?

A korábbi időszakban az egyetemi kutatási eredmények - és maga az oktatás is - legalább két szempontból kicsit távol áll a futball- és általában a sportszférától. Európában a kutatási eredményeket korábban nem (az amúgy is gyenge) piac igényei, hanem a kutatók egyéni sajátos kutatási területei illetve a sport, a futball érdekessége és népszerűsége inspirálták. Másrészt a labdarúgás vezetőinek közgazdasági, menedzsment ismeretei nem voltak olyan mélyek, hogy az elsősorban elméleti, gyakran túlságosan is matematizált ismeretkeket készség szinten azonnal képesek lettek volna elsajátítani.
Ezt a távolságot kívánták csökkenteni a futballszervezetek, amikor "saját képükre formálták" a kutatásokat és az oktatást.


Futballvezetői továbbképzés rendszere

Az elmúlt évekig a magyar sportszervezetek vezetői kevéssé voltak rákényszerítve a valódi üzleti gondolkodásra, azoknak az eszközöknek az elsajátítására, amelyekkel hatékony válaszokat adhatnak a piaci viszonyok kihívásaira.

Az utóbbi néhány évben azonban egyre erőteljesebb szerepet játszanak azok a magánbefektetők, akik magántulajdonban lévő vállalkozásaik pénzét - nem ritkán magánvagyonukat - kockáztatják a hivatásos magyar labdarúgásban. A befektetések megtérülésének kulcsa, hogy olyan menedzsmentet szerződtessenek, amelyek más (sikeres) vállalkozásaikhoz hasonlóan képesek vezetni a vállalkozásaikat. A sport területén viszont kínálatkorlátos a menedzserpiac, ráadásul a részpiac sajátosságaiból fakadóan egyelőre a kapcsolati rendszer és a sajátos ("sportszakmai") tapasztalat meglehetősen nehézzé teszi az új szereplők belépését.

Nemcsak a hivatásos labdarúgás (Arany Ászok Liga, NBI/B) igénylik a megfelelő vezetői szaktudást és szellemi infrastruktúrát. A futball alacsonyabb osztályú szereplőinél is milliós, nem ritkán tízmilliós nagyságrendű forgalom bonyolódik évente. Az önkormányzatokkal folytatott tárgyalások, a lehetséges reklámozóknak, szponzoroknak, a helyi médiumoknak illetve a mérkőzésekre kilátogató közönségnek nyújtott szolgáltatások az amatőr szférában is nélkülözhetetlenné teszik a szükséges futballmenedzsment ismeretek megszerzését és használatát.


Szervezeti keretek


Míg a sportra specializált általános menedzserképzés a különféle felsőoktatási intézményekben folyik, a nemzetközi mintáknak megfelelően javasoljuk a futballvezetői továbbképzés a szövetségen belüli MLSZ általi megszervezését. A továbbképzéssel kapcsolatos feladatok ellátására (oktatás- és kutatásszervezés) a Magyar Labdarúgó Szövetség kutatási igazgatót nevez ki, akinek fő tevékenysége, a továbbképzések megszervezése, oktatási koncepció kidolgozása, oktatók felkérése, a tanfolyamok megszervezése, a lebonyolítás és a kurzusok szakmai felügyelet, illetve az oktatáshoz kapcsolódó futballgazdasági, -jogi és -szociológiai kutatások megszervezése és lebonyolítása.

Az MLSZ biztosítja az oktatás előkészítéséhez és beindításához szükséges erőforrásokat, de a továbbképzés rendszerének, annak beindulásától önfenntartónak kell lennie, a továbbképzésekből származó bevételeknek fedeznie kell minden azzal kapcsolatos költségeket. Az MLSZ főtitkára ellenőrzi és felügyeli a továbbképzést.

Mivel kelet-európai térségben hasonló intézmény nem működik, a továbbképzés rendszerének kiépítése fontos szerepet játszhat egy regionális oktató-kutatói bázis létrejöttében. Az MLSZ közép távú célja, hogy az UEFA illetékeseivel megismertesse a továbbképzés rendszerét, és lépéseket tegyen a képzés rendszerének nemzetközi elismertetésére.